2011. június 9., csütörtök

Jávor-tó

Kellemes Pilisi (vagy Visegrádi-hg-i?) séta eredményei. Alex barátommal kerestük fel a címben jelzett  állóvizet, bár a végén kicsit elkalandoztunk eredeti célunktól. A szokásos módon csak mentünk a kutyák orra után :) Szokás szerint [ :(( ] jópár találatnak nem határoztam meg még a pontos fajnevét. Jócskán levagyok maradva a határozásokkal, a blogra kitett fajokkal fogom majd kezdeni.

Ennek a gombának pont tudom a pontos hovatartozását, Elaphomyces muricatus. Ami érdekes ebben a példányban, az az, hogy a peridium keresztmetszetén a mintázat nagyon halvány, szinte fehér. A fajnak nagyon sok formája és változata (fo. és var.) van, ez is az egyik, én nem különítem el őket. Találtunk tipikus muricatusokat is, ez is látható itt.



Kicsike, kukacrágta Tuber rufumok. Az egyik sziklakibúvásos részen rengeteget lehetett találni.



Beindultak a Hymenogasterek is és könnyen lehet, hogy ennek a meleg, esős, párás időnek köszönhetően egyre többel fogunk majd találkozni.

  


Meglepő módon egy Tuber aestivum foltba is belefutottunk, bar igyekeztünk gyorsan továbbállni sajnos a kutyák 2-3 darabot kiszedtek. Kukacosak voltak, fehérek, gasztronómiai értékük a nullával egyenlő.


Idén már találtunk érdekes Geneakat, ez a faj a Genea verrucosa.


Mint mindig, most is belebotlottunk egy általunk idáig még nem ismert fajba. A képen látható gomba nagysága kb. akkora mint egy nagyobb borsóé, kívülről úgy néz ki, mint egy Hymenogaster, belül viszont tömör mint egy Tuber, márványos erezet nem látható. Az illata egyértelműen a szilváéra hasonlít. Tüzetesebben még nem volt időm megnézni, egyelőre még nemzettség nevet sem tudok mondani.


Még egy érdekesnek igérkező Hysterangium faj is a gyűjtődobozba került.


Összességében egy nagyon jó kis gyűjtőtúra volt és bár kalapos gombát egy kis Mycenat leszámítva nem találtunk, a földalattiak nem hagytak cserben.