2009. április 23., csütörtök

Babézia

Negro ismét babéziás :(
Tahi Hétvályus forrás környékét messzire kerüljétek, 2 db kullancs volt mindösszesen benne de ez elég volt.
Az összes kullinak a @#!% anyját!!!!

2009. április 10., péntek

Egy újramegtalált gomba

Előző posztunkban írtam, hogy elég sok Elaphomyces (álszarvasgomba) fajt találgatunk mostanában, volt is egy pár amiről nem tudtam, hogy melyik. Azóta az egyiket már sikerült meghatároznunk.

Elaphomyces papillatus (ráncos álszarvasgomba)

Az utolsó (általam ismert) dokumentálása a fajnak 1957-ből származik, Szemere bácsi találta Somogyban. Tehát több mint 50 éve nem volt róla adat (gyakorlatilag kipusztultnak volt tekinthető). A gomba a "Malacodermei" azaz a lágy kérgűek csoportjába tartozik. Valóban, a gomba kivülről teljesen úgy néz ki, mintha egy Tuber rufum (rőt szarvasgomba) lenne, alakra, tapintásra még (többé-kevésbé) szagra is erősen emlékeztet rá. A meglepetés akkor éri az embert, ha ketté vágja és a fekete sporatömeg ráömlik kezére.
Borsó-mogyoró nagyságú, kezdetben sárgás, később sötétbarnára színeződik a peridium. A peridium sima, felszínén fekete "pöttyök" láthatók. Ez az egyik határozóbélyeg, amiről egyből fellehet ismerni. Az irodalom szerint az illata az északi kakukkfűre (Thymus serpyllum) emlékeztető, én ezt nem tapasztaltam, de valóban van egy jellegzetes illata.
Spórája kerek, barna, tüskés, léces mintázattal. Az irodalom szerint nagysága 10-19 µm, az általam gyűjtött példányoknak 13-17 µm volt.



Herbáriumunkat átnézve még 2 kapszulát találtam, ami valószínüleg ez a faj lesz. Teljesen más jellegű erdőből kerültek elő, az egyetlen közös jellemző az, hogy mindegyiket tél végén (febr.-már.) találtuk.
Meglátásom szerint egy ritka fajról van szó, ritkaságát jól mutattja, hogy az európai fajokat tárgyaló Funghi Ipogei d'Europa (A. Montecchi, M. Sarasini (2000)) sem közöl róla képet és leírást, bár a határozókulcsában szerepel. Spanyolországból van adat erről a gombáról.
A megfelelő fórumon javasolni fogjuk, hogy a fekete Elaphomycesek mellett a "lágy kérgűek" is megkapják a törvényi védelmet.

2009. március 30., hétfő

Gödöllői Szarvasgomba Napok

Nagyon nincs mit hozzátennem Hypogea és Laura írásaihoz.
Ezért nem is írok többet...:)

2009. március 19., csütörtök

Álszarvasgomba

Hétvégén jó idő volt, gondoltuk sétálunk egyet a Pilisbe. Csikóváralja környékére mentünk végül is, feljebb nem igazán mertünk, mert úgy tudtuk ott még hó van.
Sajnos az erdőt rettenetesen megritkították, nagyon sok fát vágtak ki. A meglepő azonban az volt, hogy Kivi és Negro folyamatosan görgették ki az Elaphomyces-eket az ösvény mellől.
Szerintem teljesen téves az a nézet, hogy a kutyák nem találják meg ezeket a gombákat. Némelyiknek igen erős illata van, még én is érzem. Szemere bácsi egyébként azt írja, hogy a fiatalabb példányok ehető, jó ízűek. Ezennel várom a vállalkozókedvű séfeket, akik esetleg kipróbálnák. Erdélyben gyógygombának számit az E. muricatus, szíverősítőnek isszák teáját.
Talán inkább azért nem nagyon találják kutyások, mert nem azon a termőhelyen élnek, mint az ehető földalatti gombák. "TUFA"-zni kutyával elég kevesen járunk.

Negró "magassági rekordja" is ehhez a nemzetséghez fűződik, a Nyugati-Kárpátokban, 1400 méter magasságban találtunk álszarvasgombát. A termőhelyéről messziről látszott, hogy "extrém" savanyú,a lucfenyveseket aljnövényzet gyanánt tőzegmohák borították és lépni nem lehetett az áfonyáktól.


Végülis 3 álszarvasgomba fajjal lettünk gazdagabbak, melyből az egyikről azt sem tudom, hogy micsoda, mivel még ilyet soha nem láttam:),  a másik egy "fekete" (!!) faj, a harmadik pedig az E. muricatus.(Amint megleszek a határozásokkal, természetesen megírom, hogy mit is találtunk)
Sikerült még egy rőt szarvasgombát (Tuber rufum) is begyűjtenünk.








2009. március 18., szerda

SZIE Szarvasgomba Napok

Március 25.-én (szerda) és 28.-án (szombat) kerül megrendezésre Gödöllőn az I. SZIÉ-s Szarvasgomba-napok rendezvény. Az első napon előadások lesznek, hallhatunk a Tuber nemzetségről, természetvédelemről és természetesen a  termesztésről. Megkóstolhatjuk a szarvasgombából készült termékeket, szakemberektől kérhetnek tanácsot az érdeklődők. 

A szombati napon a főszerep a kutyáké, ekkor kerül megrendezésre a DSZE keresőversenyének első fordulója. A lebonyolítás teljesen újszerű lesz, a kutyák párosával indulnak a kijelölt pályán és egyenesági kieséses rendszerben juthatnak tovább. A döntőbe kerülő három kutya már egyénileg küzd meg egymással. A szervezés megkönnyítés végett kérném a (kutyás)jelentkezőket, hogy részvételi szándékukat jelezzék Zagyva Imrének vagy Bagi Istvánnak. 

Köszönjük a Ács Adélnak és Gógán Andreának, hogy létrejöhetett ez a rendezvény illetve köszönet illeti még a szarvasgomba.hu-t és az Aranyszarvasgomba Kft.-t a kóstoló lebonyolításáért!!!!

2009. március 4., szerda

kalapos

Nyáron a Mátrában kirándultunk és nem titkoltan azért mentünk, hogy vargányát szedjünk. Augusztus eleje nagyon jó volt ebből a szempontból és hamarosan serényen gyűjtöttük is a nyári, bronzos és ízletes vargányákat.


Az egyik dombocska mögött hirtelen rengeteg gyökeres tinórút pillantottunk meg, amit először valamelyik ehető vargányának néztünk, de közelről már csalódottan láttuk, hogy ezek sajnos nem ehetők :(





Az meglepő volt, hogy ennyi gyökeres tinórút látunk, hisz ez a gomba főleg a meszes, meleg, kissé száraz termőhelyek gombája. Hamarosan a kutyák egymás után görgették ki a földből a nyári szarvasgombákat!!



Az köztudott, hogy egyes növények jó jelzői a földalatti gombáknak. Ilyenek pl., a borostyán vagy a szeder. De ugyanilyen jó jelzők lehetnek a kalapos gombák is, mint ahogy az elöbbi történetből is látszik. Már Szemere László is írt arról, hogy pl. nyári vargánya közelében talált nyári szarvasgombát, illetve egyes csészegomba-fajok is "jóbarátai" a földalatti gombáknak.
Ha valakit bővebben érdekel a kalapos gombák és a földalatti gombák közötti kapcsolat, annak javaslom jöjjön le ezen a héten pénteken (február 6.-án) Kismarosra, a DSZE következő előadására, ahol Albert László fogja ezt a témát boncolgatni.

2009. február 4., szerda